SzĂ©p volt, jĂł volt, de itt az ideje, hogy abbahagyjam az itt elkezdett blogot, ha nem is vĂ©gleg, de hosszĂș idƑre biztosan.

Szerettem, hogy valamennyire ĂșjsĂĄgĂ­rĂłnak Ă©rezhettem magam, öröm volt lĂĄtni a nevem a Cink-en, mĂ©g jobb volt az ÁtlĂĄtszĂł OktatĂĄs szerkesztƑsĂ©gĂ©vel dolgozni, de most be kell fejeznem. A valĂł Ă©letben nem lehetek Vanda, a kinjarĂłl, mert a civil foglalkozĂĄsom (ha mĂ©g meglesz) ennek nem örĂŒlne. Untam a talĂĄlgatĂł leveleket is, hogy ki lehetek (egyszer mĂ©g Bede MĂĄrtonnak is vĂ©ltek), ezĂ©rt most visszavonulok.

A jövƑben is Ă­rok majd, lehet velem talĂĄlkozni az ÁtlĂĄtszĂł OktatĂĄson Ă©s a CampusOnline-on, azonban az Egy F-re sajĂĄt poszt jĂł esĂ©llyel mĂĄr nem lesz több. TanulĂłpĂ©nznek jĂł volt ez a blog, de nem vagyok ĂșjsĂĄgĂ­rĂł (bloggernek mĂ©g rosszabb volnĂ©k), szĂĄmos hibĂĄt vĂ©tettem (Ă©s vĂ©tenĂ©k biztosan), emiatt felelƑssĂ©ggel inkĂĄbb maradok a kaptafĂĄmnĂĄl.

Viszlåt, talån még talålkozunk!