A nők egyenjogúságát a pozitív diszkriminációtól, mindösszesen egy vékony vörös vonal választja el, ahogy ugyanez a vonal van a józan ész és a hülyeség között. Teczár Szilárd és a Doboz esete egy remek példa arra, hogy hova vezetett a teljesen félreértelmezett emberi egyenlőség elve. Én randiznék Teczár Szilárddal, de hülyeségnek tartom, amit elért.

Kezdjük ott, hogy nőnek lenni nem ugyanaz, mint férfinak. Valószínüleg sokkal izgalmasabb, kihívásokkal telibb, bonyolultabb és jobb. Szerintem jobb nőnek lenni, de ez mindegy is, abban állapodjunk meg, hogy nők nélkül unatkoznának a férfiak.

Mivel nem ugyanaz a férfi és a női lét, teljesen más jogokra van szükség, csak az alapoknál kell megteremteni az azonos feltételeket. Legyen minden ember szabad, csinálhasson mindent, dönthessen és egyszerűen számítson embernek. Ez kérem, adott. Így adott a Doboz joga is arra, hogy megválogassa kiket enged be. Meg a férfiaknak is ott a joga, hogy elmenjenek máshova.

Advertisement

Mindenki szép és szabad, megvolnánk. Azonban van egy tendencia, amelyik a nők állandó pozitív diszkriminációját helyezi előtérbe. Ennek ékes példája a női kvóta parlamenti bevezetesének hadjárata, ami teljesen indokolatlanul követel helyet a törvénykezésben nők számára. Az út adott, a férfiak semmivel sem rendelkeznek több joggal, be kell jutni a Parlamentbe, ez van. Az, hogy nemi alapokra helyezzük a törvénykezés megválasztását nettó baromság, mert a férfiaknak nem adunk minimum limitet, szóval előfordulhatna olyan is, hogy csak nők ülnének a T. Házban. Jó ez így? Nem, ez pozitív diszkrimináció.

Teczár Szilárd nem hiszem, hogy nő gyűlölő lenne, nem hiszem azt sem, hogy meleg. Inkább tartom egy ráérős embernek, akinél betelt a pohár az egyenjogúság hülyeségével. Ezzel együtt én találkoznék vele, hogy tudja, az illem szerint engem milyen jogok illetnek meg, hogy hagyja-e, hogy én nyújtsak kezet, hogy előre enged-e stb. Mert, ha ezeket megteszi, akkor látnia kell, hogy engem ezek megilletnek. Ahogy a Dobozt és bármelyik szórakozóhelyet megilletné az a jog, hogy eldöntse, ki mehet be ingyen a húspiacra.

Leragadtunk az egyenjogúság nevű idejét múlt rendszernél, ahelyett, hogy továbbléptünk volna a nemi jogok összehangolására. Én sokkal inkább a munkahelyeken, és a családokban, a bűnüldözésben harcolnék a női jogokért, mert itt van a valódi veszély. Szerintem sokkal nagyobb elnyomás a családon belüli erőszak, a nemi erőszakok felderítése vagy a munkáltatók női inkompatibilitása.

Advertisement

De persze, legyen az a legfontosabb, hogy meghatározzuk a női képviselők arányát a Parlamentben. Köszönjük, feministák!