A legkisebb mértékben sem érdekel a foci, sem a hírek a fociról, a politikai foci pedig pláne nem mozgat. Viszont a 8-1 kapcsán kiderült, nem egyedül nem tudom ebben az országban, hogy mi az a les, mi az emberfogás és mi a franc az a zónázás. De egyedül nem okoskodom róla.

Kifejezetten szórakoztató azt látni, ahogy - mint mindennek - a focinak is 10 millió szakértője van itthon, vagyis 10 millió mínusz egy, mert én mindig is beláttam, hogy nem értek hozzá. Mindenki más viszont élvezettel ír olyan dolgokról, amiket nem értek, megnyugtatásul bizonyítva azt, hogy valójában ők sem. Vicces a zónázásról olvasni, meg a párharcokról, amikor ezeket cikkenként más értelemben használják.

Én nem vagyok fociszerető. Általában a lelátókon csak azért ültem, mert valakik elrángattak, hogy buli lesz, vagy a férfi családtagok nem bírták feldolgozni, hogy lányként én is becsúsztam a családfába. Viszont, amit mindig élveztem, az a szotyi köpködése (sokáig azt hittem, hogy a szotyit nem szabad megenni, és nem csak a héjját, de a magját is megrágva, ki kell köpni), a káromkodás, a bíró cukkolás, az ordítás és a hullámzás. Szóval a garantált múlt heti magyar verés előtt már eldöntöttem, hogy én így fogom nézni a meccset, keresek valakit, aki ebben partner és egy helyet, ahol senkit sem zavar a földrehányt szotyihéjj.

Advertisement

És végig is anyáztam, olyan holland neveket küldtem el családostul valamilyen melegebb éghajlatra, amiket ki sem bírok mondani, úgy anyáztam egy bírót, hogy azt sem tudom milyen nemzetiségű, és hihetetlen lelkesedéssel ordítottam be, hogy "zónázzatok már!" vagy "játszál lesről". Egyetlen egy dolgot elérve ezzel, hogy a körülöttem álló férfiak elismerő tekintettel mérjenek végig.

Mert ennyire értünk a focihoz, hogy jöhet valaki, tök random baromságokat üvölthet, olyan dolgokról beszélhet, amik nincsenek, ha kellően hangos, mi körül rajongjuk. Kibárándító módon most ez a megmondósdi az, ami napokra felavatja a legnagyobb szakértőket, a meg nem értett zseniket. Bárki viccelhet bármivel, anélkül, hogy értelme lenne, és végét nem érő vitákat lehet csinálni arról, amire annyi a válasz: hogy szarok vagyunk.

A magyar foci semmit nem változott 1954 óta, csak a játék igen. Legalábbis szerintem. Szóval én úgy képzelem el, hogy ez olyasmi, mint a demokrácia, hogy van benne 50-60 év hátrányunk. Már teljesen felesleges elemezgetni, hogy mi rossz, miért nem jó. Így van félévszázada! Pont most? Mert kikaptunk? És?

Advertisement

A bíró zsidó, a szögletzászló rosszul áll, a szotyi savanyú. A magyar foci erről szól, és szóljon is! Ne már a hollandok döntsék el, miért érezzük jól magunkat! Menjünk meccsre, szidjuk a sporit, káromkodjunk, hullámozzunk, akármi - viselkedjünk úgy mint az állatok! Vagy menjenek csak a pasik a partvonal mellé vitatkozni, hogy mi nők addig beszélgethessünk a hüvelygombáról.